Csodadiéták egytől egyig
Régebben írtunk egy cikket a tudatos táplálkozásról, amit (főleg ez a cikk elolvasása után) erősen ajánlunk figyelmetekbe. Mindemellett érdemes kitérni a különböző diétákra, hogy tiszta képünk legyen az előnyükről és hátrányukról is.
Sok ezer ember gondolja, hogy az alábbi diéták és eszközök hasznosak és egészségesek, azonban sokkal több negatívummal rendelkeznek, mint előnnyel. Vegyük hát sorra őket:
1. Fogyasztó gyógyszerek
A gyógyszeres fogyasztás természetellenes. Gondoljunk bele, hogy egyik oldalról rosszul táplálkozunk, a másik oldalon pedig gyógyszerekkel próbáljuk megakadályozni a felszívásukat vagy elősegíteni a lebontásukat.A gyógyszerek alkalmazása soránmellékhatásokkal is számolni kell. Arról nem is beszélve, hogy a használati utasítás sokszor
tartalmazza, hogy a gyógyszer fogyasztása mellett javallott sportolni és diétázni.
A méregdrága árakat még csak nem is említettük. Nem egyszerűbb kicsit odafigyelnünk a táplálkozásunkra és hetente néhányszor eljárni mozogni?2. 1200 kalóriás videók
A legtöbb fitnesz DVD-re akkor is ráírják, hogy zsírégető, ha a programnak semmi köze nincs a zsírégetéshez. (pl. alakformáló programok).Egy intenzív edzésen egy óra alatt maximum 500-600 kcal-t lehet felhasználni. Aki ennél többet ígér, az akár félrevezetés útján is, de rá akarja „sózni” a vásárlóra a kazettáját.3. Halálos módszerek
Bélféregpete:
A fogynivágyók egy bélféregpetét tartalmazó pasztillával fertőzik meg magukat.
Mesterséges szerek: hashajtók, később pedig az anyagcsere-gyorsítók. A kettő közül ez utóbbi volt a veszélyesebb.4. Halálos diéták
Cambridge-diéta:
Gyakorlatilag csak folyadékbevitelt engedélyezett, napi 320 kalória értékben. A mai orvostudomány szerint a napi 1200-nál kevesebb kalóriát tartalmazó étrendek csak kórházi körülmények között megengedettek, ezért egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy ez a diéta is szedte áldozatait: harminc fogyókúrázó „halt éhen" ennek a módszernek köszönhetően.
Nullkalóriás diéta:
Ezt talán nem is kell részletezni. Sokkal többen haltak bele, mint az előbb említett Cambridge-diétába.
5. Csodareceptek
"Csak egyfélét eszem":
Ez a módszer súlyos anyagcsere zavarokat okozhatunk magunknak, emellett pedig soha semmilyen tudományos kutatás nem erősítette meg azt a tévhitet, miszerint az egyféle táplálék bevitelétől fogyni fogunk.
Lutz-féle diéta:
A húsfogyasztást helyezi
előtérbe, miközben csekély szénhidrátfelvételt
engedélyez.
Anyagcsere diéta:
Ugyan zöldség- és
gyümölcsféléket tartalmaz, ám alapjaiban a
fehérjékre, és a koleszterinben gazdag tojásra
alapoz.
Mayo étrend:
A napi 1500 kcal energia
felvételét burgonyából, zöldségfélékből, teljes
kiőrlésű lisztből készült pékáruból, húsból és
reggelire két-három darab tojásból kívánja
megvalósítani.
6. Zsírdús étrendek:
Pontdiéta:
A tápanyagok pontértéket kapnak, a zsíros ételek egy-két pontot, a szénhidrátok pedig akár több száz pontot, miközben a napi tápanyagbevitel nem haladhatja meg a negyven pontot. Könnyen kiszámítható, mi lesz ennek az eredménye: az emberek a létfontosságú szénhidrátfogyasztást drasztikusan visszaszorítják, és „zsírt zsírral” esznek.
Atkins diéta:
A napjaink legdivatosabb, fogyókúrázók ezreit egy táborba tömörítő, hallatlanul „sikeres” diéta. Sajnos a Pontdiétához hasonlítható, minimális 15-25 % szénhidrátbevitelt engedélyez a normális táplálkozás 55-58 %-hoz képest.
Zsírdús étrendek kritikája:
-„Nem helytálló az az elképzelés, hogy alacsony szénhidrátbevitel mellett előtérbe kerül a zsírok bontása. Erre csak a fehérjék lebontását követően kerül sor, a fehérje lebontás pedig izomvesztéssel jár. A kialakuló ketózis egyáltalán nem kívánatos állapot…” (Dr. Jákó Péter belgyógyász és sportszakorvos)
-„A fehérjebőség következtében fokozódik a kálcium kiválasztódása, amely csontritkuláshoz, vesekőképződéshez vezet.” (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus, táplálkozási szakreferens)
-„A szénhidráthiánynak rendkívül sok az egészségre káros mellékhatása: szénhidrátok hiányában zavart szenved a hormonműködés, a glikogén, vagy glükóz hiánya zavart okoz az izomműködésben” (Ágoston Helga, dietetikus)
7. Szénhidrátdús étrendek:
Rizsdiéta:
kizárólag rizsfogyasztásra buzdít, amely a szervezet kiszáradásához vezethet.
Burgonyadiéta:
napi 1 kilogramm krumpli
elfogyasztásából áll, amit sós vízben kell
elkészíteni.
Tojásdiéta:
egy picit engedékenyebb, a burgonya mellett napi 5-6 tojást is beiktat az étrendbe. Mindkét kúra súlyos tápanyag- és vitaminhiányt okozhat hosszútávon.
Schrott-kúra:
hetente négy borivó napot kell tartani, a hét fennmaradó három napján pedig sült szilvát és zsemlét lehet fogyasztani 700 kalória értékben.
A kérdés, hogy amikor éhgyomorra egész nap bort fogyasztunk, akkor a véralkoholszintünk estére milyen értéket fog mutatni?
8. Fehérjedús étrendek:
A Banting-diéta:
a megengedett testtömeg kilogrammonkénti 0,8-1 g fehérje öt-hatszorosát! írja elő (tehát súlytól függően 6-8 g/nap), napi 500-600 grammot.
A Cooly-féle diéta:
(„Edd magad soványra”) szerint a napi táplálkozás 50 százalékának fehérjéből kellene állnia a megengedett 15-18
százalék helyett.
Hollywood-diéta:
A filmdívák hozták divatba, csak azt felejtették el közölni a gyanútlan kísérletezővel, hogy csupán néhány napig tartható. A színésznők is egy-egy szerep kedvéért nyúltak ehhez a drasztikus módszerhez, egy hétnél tovább alkalmazva ugyanis súlyos hiánybetegségek kialakulásához vezet. Emellett csak 700 kalória energia felvétellel jár.
A Túró-diéta:
csak túrót, gyümölcsöt, és fűszereket fogyaszthatunk.
Fél-csirke diéta:
Napi negyven gramm csirkét, burgonyát és zöldséget fogyaszthatunk. Mindkét kúra egyhangúsághoz, és vashiányhoz vezet.
9. Norbi Update:
Divatos étrendek összegyúrásából született (Atkins, Pontdiéta, Zóna-diéta, elválasztó étrend). A táplálékok besorolása az ételek vércukorszint emelő hatásától, illetve zsírtartalmától függ.
Kritika:
Több, hibás értelmezés, megalapozatlan állítások (pl. Anyagcsere endokrin szabályozásának élettani alapjai elnagyoltak, ok-okozat összemosása, „szénhidrátszegény aminosav” nem létezik, „Szója sem jobb a többi növényi eredetű tápláléknál”)Norbi szemében a szénhidrát maga az ördög, pedig az ember számára létszükséglet. Miközben a szénhidrátok jelentik az ember fő energiaforrását, Norbi ezt amennyire csak lehet, ki akarja iktatni a táplálkozásból.„A napi ötszöri étkezés, a rendszeres testmozgás és a kevesebb cukorfelvétel szabályával egyetértünk, de a táplálékok napszaki szétválasztása nem támogatandó, az élelmiszercsoportok kód szerinti felosztása pedig nem világos. A szerző egy-egy mondatban igyekszik hangzatos megállapításokat tenni, ezek mellett azonban kevés a tudományosan alátámasztott tény. A különböző élelmiszerek vegyes étrend esetén kiegészítik egymást, s nem jobb, vagy rosszabb egyik a másiknál.” (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus)10. 90 napos diéta:
Amerikai sportorvosok dolgozták ki. Havonta egyszer víznapot kell tartani, amely után gyümölcsnap következik, utána fehérjenap jön, és így tovább.
Kritika:
„Arra nincs garancia, hogy a leadott kilók ne jönnének vissza. A 15-20 kg-s fogyás 3 hónap alatt erős túlzásnak látszik. A táplálékok szétválasztásának nincs tudományos alapja, és a napok sorrendje is meglehetősen misztikusnak tűnik.” (Dr. Jákó Péter belgyógyász és sportszakorvos)„Az étrend nem egy fehérje, egy keményítő, valamint egy gyümölcsnapból áll, hanem ha jobban belegondolunk: egy fehérjenapból, és három szénhidrátnapból. A három napot követően egy nap áll rendelkezésre, hogy aszervezetet aminosavakhoz (esszenciális aminosavakhoz) juttassuk. Ugyanígy csak minden negyedik nap jutunk kalciumhoz, vashoz, amelynek mennyisége csupán aznapra elegendő.” (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus)
„A kilencven napos diéta egy, az emberek tájékozatlanságára épülő módszer, amelynek tudományosan bizonyított eredményei nincsenek, következményei és negatív hatásai viszont annál inkább lehetnek.” (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus)11. Testkontroll:
-Az amerikai Harvey és Marilyn Diamond által kidolgozott rendszer lényege, hogy az étrend főként zöldségekből, gyümölcsökből (70
százalékban), illetve feldolgozatlan élelmiszerekből álljon, a fehérjéket pedig egy étkezésen belül válasszuk el a szénhidrátoktól.
-Ellenzi a tejfogyasztást (állítása szerint az emberiség 98%-a szenved laktóz intoleranciában)
-Azt állítja, hogy a tej nem jó kalciumforrás, mert a szervezet csak a növényi kalciumot tudja felhasználni.
-Ami nincsen a gyümölcsökben, zöldségekben, arra nincs is szükségünk.
-Desztillált víz fogyasztására buzdít.
Kritika:
„A diéta egyik alapja szerint a szervezet a nap szakai szerint egymástól elkülönült időszakban működik: Táplálékfelvevőidőszak: 12-20 óra, beépülési időszak: 20-04 óra, kiválasztás időszak 4-12 óra. Másik állítása, hogy az emésztés minden
életműködésnél több energiát igényel. Ez az állítás cáfolandó: a felszívódási és anyagcsere-folyamatok energiafelhasználása igen alacsony, az energiaszükséglet 13%-a (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus)
Vitamin és ásványi anyag hiány alakulhat ki.
Napi energiabevitel 30-50 %-kal csökken.
Növényi kálcium hasznosulását gátló oxalátokat figyelmen kívül hagyja.
A délig csak gyümölcs bevitele (egyszerű szénhidrát) túlzott mértékű inzulinszint ingadozást vált ki.
12. Béres Alexandra: Súlykontroll
A Súlykontroll programban az egyes élelmiszerek úgynevezett Súlykontroll indexet kapnak, figyelembe véve glikémiás indexüket, energia-, szénhidrát-, és zsírtartalmukat. Az index 1-100ig terjed.
Kritika:
Az egyes szakaszok hossza attól függ, hogy hány kilót szeretnénk leadni. Minél többet, annál hosszabb az első szakasz, amelynek energia bevitele meglehetősen hiányos.„Tetszetős és többé-kevésbé helytálló elmélet, de erősen vitatható a Súlykontroll Index fogalmának bevezetése, ami inkább valami egyéni színt kíván beépíteni mások által ajánlott kezelési elvekbe.” (Dr. Jákó Péter, belgyógyász, sportszakorvos)„Az első ütemben (7-10 nap) ígért gyors fogyás a legtöbb szakmai ajánlást nem veszi figyelembe…” (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus)13. Vércsoport diéta
Két amerikai természetgyógyász, dr. James D’Adamo, és fia, dr. Peter D’Adamo dolgozta ki. Azon alapul, hogy a táplálékok java részében lektinek (egy bizonyos fajta fehérje) vannak, amelyek „in vitro” vörösvérsejt-agglutinációt okoznak. A szerző elmélete szerint az élelmiszerekben előforduló lektinek más-más módon hatnak a különböző vércsoportú emberekre. Ily módon határozták meg, milyen típusú ételeket ehetnek a különböző vércsoportú emberek.
Kritika:
„A vércsoport diétának: sem tudományos alapja, sem semmi értelme nincs.” (Dr. Jákó Péter belgyógyász, és sportszakorvos)„Az élelmiszerek lektin összetevője nem, vagy csak kis mértékben lép kapcsolatba a szervezettel, a lektinek hő, vagy emésztés hatására lebomlanak.” (Dr. Tausz István, gyerekorvos)„A könyv szerzője nem ismertet tudományos alapossággal kellő esetszámú vizsgálati eredményt. Vércsoporttól függően meglehetősen egyoldalú táplálkozást, fontos táplálékféleségek mellőzését javasolja, hiányállapotok kialakulását vonhatja maga után. (Lelovics Zsuzsanna, dietetikus)
14. A Paleo diéta
Először 1975-ben jelent meg, atyja Walter L. Voegtlin. Lényegében ez a diéta a Paleolit kori táplálkozás reprodukálása mai viszonyok között.Többféle irányzat van, nincs hivatalos változat.Cél: civilizációs betegségek elkerülése: szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, Alzheimer, daganatos megbetegedések, allergia, depresszió…Az alap feltételezés, hogy DNS-ünk nem követte a gyors evolúciós változásokat – mezőgazdaság termékei idegenek számunkra.Kritika:
Magas fehérje (19-35%) és zsír tartalmú (28-58%) és alacsony szénhidrát (22-40%) tartalom.Paleolitikum (őskőkorszak) 2.4 millió évtől tízezer évig terjedt.Más fogazat, életmód volt. Az átlag életkor 30-40 év (betegségek, életmód).Gabona, burgonya: amilázt kódoló gén megkettőződött (eredetileg csak hasnyálmirigyben fejeződött ki).A táplálkozási piramisnak a gabonafélék, burgonya és a tejtermékek ugyanúgy részei, mint a hús. Az ember igenis mindenevő! (Lajosné Éva, dietetikus)Az elmúlt években változott a WHO-által is elfogadott táplálkozási piramis, a gabonafélék helyét a piramis alapjában ugyan átvették a zöldségek és gyümölcsök, de a cereáliák sem kerültek ki, mindössze a második helyre kerültek.A magas, állati eredetű fehérjebevitel több betegségben is közrejátszik: cukorbetegeknél megnő a vesekárosodás veszélye, s a veseelégtelenségre genetikailag hajlamosaknál a „húst hússal evés” elősegíti a betegség kialakulását. (dr. Kádár János, belgyógyász szakorvos)A túl sok vörös húsárú nem csak a köszvény esélyét fokozza, hanem – egyszeresen telítetlen zsírsavai révén – a normálisan bekövetkező oxidáció során rákkeltő anyagok is keletkezhetnek belőle a szervezetben. (dr. Kádár János, belgyógyász szakorvos)A fehérjeterhelés során a szervezet elsődlegesen a kalória-egyensúlyt vigyázza, tehát amíg kalóriával nincs rendben a szervezet, addig a fehérjéből szénhidrát, zsír, és ammónia lesznek. (dr. Kádár János, belgyógyász szakorvos)15. Ketogén diéta
A ketogén diéta olyan magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú diéta, amelyet elsősorban az epilepsziásbetegek, főként gyerekek kezelésére fejlesztettek ki.A diéta lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze energiaigényét.Normális esetben az élelmiszerrel felvettszénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig a szervezet minden részében, így az agyban is, felhasználja. A ketogén diéta alatt igen kevés szénhidrát áll rendelkezésre,
ezért a máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le.
A glükóz helyett ebben az esetben a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét. A vér és az agy magas ketonszintje (ketózis) pedig hozzájárul az epilepsziás rohamokgyakoriságának csökkentéséhez.
Kritika:
A megfelelő működéshez hosszú távon minden tápanyagtípusra szükségünk van. (Dr. Farkas Kitti)Ha a szervezet zsírból nyer energiát, a folyamat a máj ezirányú korlátozott kapacitása miatt melléktermékkel jár. A maradékból a ketózis folyamatában ketontestek keletkeznek. A ketontestek a májsejtekből a vérbe kerülnek, ezt nevezzük ketonaemiának. Amikor a vizeletben is megjelennek, az a ketonuria. (Dr. Farkas Kitti)Bár a ketogén diétával beindulhat a fogyás, de hosszú távon inzulinrezisztenciához, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet. (Horváth Kata, dietetikus)A túlzott zsírbevitelen alapuló diéták, így a ketogén is, a vérzsír értékek eltolódásával növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. (Dr. Farkas Kitti)A ketogén diéta a nem megfelelő tápanyagbevitel miatt hiányállapotokat idézhet elő, illetve gyomorpanaszokat, hosszú távon akár gyomorfekélyt is okozhat. (Dr. Farkas Kitti)16. Vegetáriánus étrendek (Vegán, lakto-vegán, lakto-ovo, szemi-vegán)
Hiányt szenved az esszenciális anyagok bevitele.Növényi eredetű vas rosszabbul szívódik fel, mint az állati, ráadásul az egyes növényekbentalálható fitátok rontják a felszívódást.
A Ca bevitel is zavarokat szenvedhet. A vegán étrendek gazdagok a Ca-felszívódását gátló anyagokban (oxálsav, fitin).B12 vitamin hiány: vérképzés, idegrendszeri, gyomor-bélrendszeri zavarokat okozhat.Növényi eredetű táplálékokban is előfordulnak ártalmas anyagok: oxálsav, morfin, szolanin, fitátok.
